"Visszaeső gazdasági növekedés uniószerte!" - Andor biztos az EP Foglalkoztatási és Szociális bizottságában

2011. 10. 06.

Az Európai Bizottság csütörtökön tette közzé a kohéziós politika 2013 utáni szabályozásáról szóló tervezetét, amelyet Andor László foglalkoztatási és esélyegyenlőségi biztos az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális bizottságában személyesen mutatott be az EP-képviselőknek. Andor szerint jelenleg a világ számos részén visszaesés tapasztalható a gazdasági növekedésben, így az Unió több tagállamában is. Mindezt ún. "foglalkoztatási válság" válság egészíti, ráadásul úgy, hogy erre az időszakra korábban már fellendülést jósoltak a szakértők. Andor László szerint ezt a kritikus helyzetet csak hosszú távú strukturális reformokkal oldhatja meg az Európai Unió.

A biztos mindezek fényében röviden vázolta az EP-képviselőknek az Európai Bizottság jövőbeli elképzeléseit az Európai Szociális Alap, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a Progress program, az Eures hálózat, valamint a mikrofinanszírozás terén.

Az Európai Unió kohéziós politikája a változások mozgatórugójaként működött az elmúlt 10 évben, hatékonyan hozzájárult az Unión belüli konvergenciához és növekedéshez, közvetlenül több mint egymillió munkahelyet teremtett, emellett pedig beruházott több mint tíz millió személy foglalkoztathatóságát javító képzésekbe, társfinanszírozásában elkészült legalább 2000 kilométernyi autópálya és 4000 kilométernyi vasút és létrejött 800 000 kis- és középvállalkozás (kkv). Az Európai Bizottság e megkezdett munka folytatása és az európai gazdasági prioritásokra való összpontosítás megerősítése érdekében ma elfogadta a kohéziós politikát a 2014–2020 közötti időszakra meghatározó jogalkotási csomagot. A csomag feladata, hogy a beruházásokat az Unió növekedést és foglalkoztatást célzó menetrendjében (Európa 2020) szereplő célokra irányítsa és ezáltal EU-szerte serkentse a növekedést és a munkahelyteremtést.

Az említett célkitűzésekkel összhangban, a kevesebb beruházási prioritásra összpontosítás központi elemét képezi majd a tagállamok és az Európai Bizottság közötti új partnerségi szerződéseknek, amelyek világos célokat határoznak meg és pénzügyi teljesítménytartalékot különítenek el a legjobban teljesítő régiók számára. A Bizottság kérheti a programok felülvizsgálatát vagy – korrekciós lépések hiányában – a finanszírozás felfüggesztését, ha a gyenge adminisztratív kapacitás, illetve a fenntarthatatlan makroköltségvetési politika veszélyeztetheti az uniós beruházások növekedésre és munkahelyteremtésre gyakorolt hatását.

A különböző alapokra – így a Vidékfejlesztési Alapra, illetve a Tengerügyi és Halászati Alapra – vonatkozó szabályok egyszerűsítése és harmonizálása tovább fokozza majd az alapok hatékonyságát. Egyetlen szabályrendszer lesz ugyanis mind az öt különböző alap működésére irányadó. Az integráltabb megközelítés pedig biztosítani fogja, hogy az egyes alapok egymáshoz kapcsolódó célok megvalósításán tevékenykedjenek és kölcsönösen erősítsék egymást hatását.

Az Európai Szociális Alap, illetve az azt kiegészítő és megerősítő Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az új, társadalmi változással és innovációval foglalkozó program segítségével a mai javaslat különösen a szociális beruházásokat támogatja, amelyek felkészítik az embereket a munkaerőpiac jövőben jelentkező kihívásaival való sikeres megbirkózásra.

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos szerint: „Az integrált javaslat kidomborítja a kohéziós politika társadalmi dimenzióját, hiszen minimumarányt állapít meg az Európai Szociális Alapra vonatkozóan és erősíti a Globalizációs Alkalmazkodási Alapot. Az emberi tényező előtérbe helyezése fontos eleme a válságból való kilábalás érdekében tett erőfeszítéseinknek. Az alapok formájában rendelkezésünkre állnak azok a pénzügyi eszközök, amelyekkel a szakpolitikákat a polgárok milliói számára életszerűvé tehetjük azáltal, hogy azok segítenek nekik munkahelyhez jutni és hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedésével párosuló fellendüléshez.”

A csomag a következőket foglalja magában:

• Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA), a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös szabályokról szóló átfogó rendelet, ami lehetővé teszi, hogy a támogatásokat jobban lehessen egymással párosítani, következésképpen hatásosabbak lesznek az uniós fellépések.
• Három konkrét rendelet az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap kapcsán.
• Két rendelet az európai területi együttműködés célkitűzései és az európai területi együttműködési csoportosulás kapcsán.
• Két rendelet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) és a társadalmi változással és innovációval foglalkozó program kapcsán.
• Az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról (EUSZA) szóló közlemény.

A javaslatok elfogadás céljából 2012 végén kerülnek a Tanács és az Európai Parlament elé, hogy 2014-től be lehessen vezetni a kohéziós politika területén a programok új generációját.

Ezzel párhuzamosan zajlanak a teljes EU-költségvetésre vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalások. A Bizottság már javaslatot tett arra, hogy a 2014–2020 közötti időszakra 336 milliárd EUR-t irányozzanak elő a kohéziós szakpolitikai eszközök számára.

A fenti összeg tagállamonkénti eloszlásáról és az egyes kategóriákban támogatható régiók listájáról csak a ma előterjesztett csomag végleges elfogadását követően születik döntés.

Az európai parlamenti képviselők ezt követően kezdeti észrevételeiket fogalmazták meg Andor Lászlónak a bizottsági tervezet kapcsán.

(Forrás: Európai Bizottság – Sajtóközlemény)